|
| vissza |
Évezredekig a nedvesség, a víz volt a falak és építmények legnagyobb ellensége. A múlt század közepe körül drasztikusan kezdett változni a helyzet. A petrol-kémiai ipar és a gépjárművek nagyarányú elterjedésével. Ma már nem csak a falak "felszíni lepráról" van szó, ahogy az Ószövetségi Biblia nevezi a nedvesség okozta fal degradálódását. Ma rákos megbetegedéssel állunk szemben, mivel a savas eső és légszennyeződés kémiailag felbontja és más, gyöngébb anyaggá változtatja cementet, meszet és márványt. A probléma általános, nagy építészek cement alapú művei sem kivételek. Költséges restaurálásra szorult: Frank Lloyd Wright FALLINGWATER-e és Le Corbusier La Maison Radieuse de Rezé épülete is.
Az olaszországi márvány szobrok ugyanúgy „gipszesednek” mint a Táj Mahal. A mész külső felületeken kálcium szulfáttá , vagyis higroszkopikus gipsszé változik, ugyanúgy mint a hozzá hasonló ásványok, például a dolomit, ami sok külső vakolóanyagnak az alapja. Olaszország és valószínűleg a világ egyik legnagyobb műemlék szakértője Prof.CESARE BRANDI a tankönyvként használt "TEÓRIÁ"-ban:
Mi A MEGOLDÁS? Műanyag, szilikon vagy szilikát festékek? De melyik a száz és száz különböző típusból? Amelyek állandóan változnak, mindig újabb és újabbak kerülnek piacra, de tárolási időtartamuk csak néhány hónap? Eredeti csomagolásban nem fagyállóak, ezért csak az év meleg hónapjaiban forgalmazhatók? Az Angol Vízügyi Hatóság igazgatója szerint a helyzet: "very confusing".
Hőszigetelő anyagok? A hő és vízszigetelés között óriási a különbség. A hőszigetelő anyagokat szolíd, száraz alapra kell alkalmazni. Nem garantálják a falfelület védelmét a savas eső és a légszennyeződés ellen. SZAKSZERŰ ÉS GAZDASÁGOS MEGOLDÁS: A KOPROX CEMENT FESTÉK ÉS VAKOLATOK Amiket az 1965-ben kiadott TT-P-0035 Amerikai Szövetségi Szabvány 1949-es amerikai összetételben 1975 óta Olaszországban és most már Magyarországon is. |
| vissza |